Térkép - Mardin (település) (Mardin Merkez)

Mardin (kurd nyelven: Mêrdîn, szír nyelven: ܡܶܪܕܺܝܢ, arab/török nyelven: ,ماردين Mārdīn) város és Mardin tartomány fővárosa, ismert a régi város Artuqid (Artıklı vagy Artuklu török) építészetéről, a Tigris folyó mellett, egy sziklás dombon található, amely meredeken emelkedik a síkság fölé.

Mardin és Karaca Dağ területe a késő bronzkorban Izalla (KUR Azalzi, KUR Azalli, KUR Izalla) volt, mely eredetileg egy királyság része volt. Ősi Izalla neve perzsa perzsa nyelven a Behisztuni-feliraton is szerepelt.

Izala (Izla) túlélte az asszír keresztény időszakot, a korai IV. században itt állt Nisibis kolostora, amelyben ekkor hetven szerzetes lakott.

Később a római korban a város Marida (Merida) néven volt ismert. Kr.e. 150. és 250. közötti rövid római uralom mellett, Assziria római tartománya volt és része Osroene neo-asszír királyságának.

A III. Század végén az II. Shapur II. Mardin és Osroene Asszurisztán tartomány részévé vált.

A város a középkorban az örmény apostoli, örmény katolikus, asszír és szíriai katolikus egyházak püspöki központjává vált, amely jelentős asszír és örmény népességeket tartott fenn, valamint 1034 és 1924 között a szíriai ortodox egyháznak a közeli Saffron kolostorban volt székhelye.

1451-ben Kara Koyunlu ostromolta meg Mardint. Később, 1507-ben, a Safavidok foglalták el a várost és erődjét. Néhány évvel később, 1515-ben, a város a törököké lett, akik a Safavid-dinasztia riválisai voltak, bár a kastély I. Ismail irányítása alatt maradt. Egy évvel később az Ottománok I. Selim vezetésével ostromolták meg a várost, végül 1517-ben birodalmukhoz csatolták. Ebben az időben Mardint egy kinevezett helyi kormányzó irányította.

A városnak az oszmán uralom alatt viszonylag nyugodt, jelentős konfliktusok nélküli időszaka volt. Ez a békeidő véget ért, amikor az oszmán birodalom az egyiptomi khediváttal ütközött. Ez idő alatt a város a Milli klánhoz tartozó felkelők hatálya alá került. 1847 és 1865 között a város népességét jelentős kolera- járvány tizedelte, a halálos áldozatok pontos száma nem ismert. Az I. világháború alatt Mardin az örmény népirtás által érintett területek közé tartozott. Az első világháború előestéjén Mardin több mint 12 000 asszíriai és több mint 7500 örmény otthona volt. A kurdok és a mardini arabok tipikusan "fırman"-nek (kormányrendnek) nevezik ezeket az eseményeket, míg a Syriacs "seyfo" (kard). Mudros fegyverszünete után Mardin egyike volt azon török városoknak, melyeket a Szövetséges Hatalom csapatai nem foglaltak el. 1923-ban, a Török Köztársaság megalapításával Mardint a tartomány közigazgatási fővárosává tették.

2012-ben elfogadott törvény alapján Mardin nagyvárosi önkormányzat lett, amely a 2014-es török helyi választások után lépett hivatalba.

Mardint történelmi építészete miatt gyakran szabadtéri múzeumnak tekintik. A legtöbb épületben olyan bézs színű mészkő-kőzetet használnak, amelyet évszázadok óta bányásztak a területen. Az egész várost az UNESCO a világörökség részét képezi az "Mardin kulturális táj" cím alatt.